Fony

 

FONY

 

 
„ …. az együvé font fű sokkal erősebb az egyszerűnél.”

Babotsay Izsák

 
Nevének eredete

Valószínűleg szerepe van a fon igének, eredeti jelentése “fonadékos, sűrű erdő” vagy “királyi fonónépek telepe”.

 

Története

Az Eperjes-Tokaji Érchegység fenyőkkel díszített vonulatának tövében fekszik a falu, dimbes-dombos utcáival délen a Gergely-hegynek támaszkodik, nyugati oldaláról pedig panoráma nyílik a Hernád-völgyére. A mesebeli falucska természeti szépségei, vetekszik a svájci Alpok panorámájával.

A gazdag obszidián és kovakő leletek alapján a község története a kőkorszakba nyúlik vissza, de ismerünk leleteket az újkőkorból és a bronzkorból is. Őskori földvár helye lehetett, egykoron a Fony-Süllyedt Bánhegy (Szárkő) –ként ismert helyen.

 

A honfoglaláskor Aba nemzetség telepedett a környékre. Bors vezér, aki kun és kabar nemzetiségű volt, a honfogalaló magyarokhoz csatlakozott. Ők, a Miskoc nemzetség ősei és védelmi szerepet töltöttek be.

Első említése 1219-ből, a Váradi Regestrumban olvasható.

Az Aranybullában (1222) rövid utalás van a településről.

A XIV. század első felében Aba Amadé nádor birtokolta a környéket.

Feltételezhető, hogy a falu alatt húzódó széles alagút rendszert ez időben építették ki.

A huszita háborúkra jellemző az alagutak készítése.  A harcok alatt menedéket nyújtott a katonaságnak és a lakosságnak.

Nagy Lajos király 1376 – 1378 között többször is ellátogatott a tájra.

Valószínűleg a király a fonyi és a göncruszkai kolostorok építésekor utazott a vidékre, amelyet Katalin leánya emlékére alapított.

A XV. század elején a Debreő nemzetség birtokolta a vidéket.

 

A vizsolyi Biblia Bőr fedőlapját 1590-ben itt készítették.

 {phocagallery view=category|categoryid=18|limitstart=28|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}

                 

A település küzdelmes évszázadai között, elénk lépnek a mai fáklyaként világító nagy egyéniségek: a mélyhitű keresztény, Babotsay Izsák Fonyban született 1658-ban, a “fejedelem sáfárja” volt és a hegyaljai felkelés hiteles krónikása. Emlékjele, a fonyi templom kertben áll.

A hagyomány szerint Zrinyi Ilonától kapta volna Fonyban az Aszalay-kúriát, mely kőből magasabban állnak.

Dókus Gábor tanító úr, aki lelki erőt vitt, az Amerikába kivándorolt református magyaroknak a szülőföldjükről. épült, többszobás ház volt, fürdővel, vízvezetékkel, az udvaron hársfával. Tündérkertnek írták le a 12 ágú pincével bíró kúriát. Ma már csak romjai láthatók a község fölötti dombon.

Egy feljegyzés szerint 1709. június 13-án, ebben a kúriában költötte el ebédjét II. Rákóczi Ferenc fejedelem.
Rákóczi monda

Valóságos népmeseként jelenik meg a Rákóczi-kinccsel kapcsolatos hiedelem.

Egy kondás a regéci vár mellett őrizte a disznókat, kecskéket. Eccer észrevette, hogy egy süldő malac mindig eltűnik, oszt nem tudta, mi van vele. Eccer megleste, utána ment. Egy nagy pincéhez vezette, oda, Rákóczi kincseskamrájához. Ott dézsmálta a lisztet, cukrot, meg mindenfélét. Ahogy beljebb ment, sok kincset talált, sok kád tele vót ott aranypénzzel. De vót ott több helyiség is, el vótak zárva. Egy lyukon benézett az egyikbe, hát ott látott egy asztalt középen. Egy ősz öregember ült mellette. Hosszú szakálla az asztalra rácsüngött, oszt azon fényesítette az aranyakat. Fejébe egy gyémánt korona vót, csak úgy fénylett a gyertya lángjánál. De valaki bekiáltott, hogy elmentek a disznók a vetésbe. Kiszaladt a kondás, de utána oszt hiába kereste, nem lelte a barlangot. (Bakos János 57 éves)

Hajdanán, nagy szőlőtermő vidék volt, lakossági borkimérés mellett, Lengyelországba exportálták. A kipréselt szőlő seprőjéből törköly pálinkát főztek. A bort a pincében (Lyuk) tárolták, amelyek az Örömvölgyében sorakoznak egymás mellett.

Íves kőből faragták a bejáratát.

A földművelés mellett különféle kiegészítő tevékenységet is folytattak, mint az erdőmunka, az állattenyésztés, a gyümölcstermesztés, Híres volt a falu gyümölcsöse is, kajszibarack, szilva, őszibarack és dió.

Látnivalók

Evangélikus templomában egy 15-16. századi talpas ezüstpoharat őriznek, amely nagyon hasonlít a vizsolyi pohárhoz.

Református templom a mai kőtemplomot 1793-ban építették, elődje, egy fatemplom 1761-ben leégett.

Római katolikus templom, 1744-88 között épült, barokk stílusban.

Az Amadé-vár romjai Gönctől DK-re kb. 6 km-re, az Amadé-hegy tetején található, ahová igen meredek hegyoldalon, nyugat felől lehet felkapaszkodni. Az építtető az Aba nemzetség Amadé ága volt, 1288-ban említik először.

 {phocagallery view=category|categoryid=18|limitstart=30|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}

 

Babotsay kúria romjai, a sziklatömbre épült, támfalakkal megerősített kúria maradványai már csak alig az ablakok szintjénél

A Babotsay – kúria romjai, még 1994-ben is csodálatosan szép volt. Az önkormányzat védetté nyilvánította, de pusztulását sajnos nem tudta megállítani.

Babotsay emlékjel a református templom kertben található.

Csorgó, Fony jelképévé vált a tiszta forrásvízzel kínáló csorgó a főtéren, amelyet a környező települések és a messzi távolból érkezők is magukkal visznek gyógyhatása miatt.

Több forrás is található a településen: Bors-forrás, Csurgó-parti, Csepegő és Egres – forrás.

A határában több kút is található: szőlők végében, Trattya és Csepegő kút, az Omlás kutat, a réten találjuk.

Tájház, a Petőfi S. u. 60. száma alatti, a 19. század elején épült, hosszútelkes házban létesült, egyik helyiségében egy un. tiszta-szoba berendezési tárgyai láthatók, a ház többi része időszakos kiállításoknak ad otthont, udvarán nem régen lett felépítve egy búbos kemence.

Népi lakóházak, néhány lakóház megőrizte még a vidék jellegzetesépítési stílusát.

Dókus Gábor szobra a református templom kertben és emlékkiállítás

Örömvölgy, a Kertalja utca folytatásában jutunk el a pincesorhoz. A hegyoldalba vájt tiszta és egészséges levegőjű pincékben tárolták azt a bort, melynek igen jó híre volt egykor.

Szent István szobor és a SZÉK című fa-szobor a Főtéren található, Ettől az évtől kezdődően a nézőtérrel ellátott Szabadtéri fedett kőszínpad is itt található.

 {phocagallery view=category|categoryid=18|limitstart=32|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}

      

Bánya, határában malomkövek anyagát bányászták.

Pálos-kolostor romjai a hegyoldalban található a XIV. századtól. Regéc után az éles kanyarnál megy fel az út a Barátok rétjéhez és ott találhatók a kövei.

Testvértelepülése

A Felvidéken található Szeszta / Cestice / és az Erdélyben lévő Kézdiszentlélek település, akivel ez év június12-én írták alá a testvér-települési megállapodást, egy Uniós projekt polgárok találkozója során, és ahol több érdekes eseménynek lehetnek tanúi és ahol fellépett Keresztes Ildikó énekes.

Jelenkor

A település főterén került kialakításra a fedett kőszínpad és nézőtér, ezzel együtt rendezésre kerül a tér is, amelyen korábban elhelyezkedett Szent István faszobra.

A település, a jelenlegi névtelen téren, névadó ünnepséget is tart és Szent István térré fogják elnevezni.

Az átadási ünnepsége 2010. augusztus 14-én lesz, országos hírű fellépője Szegedi Csaba nagy reményekkel teli fiatal operaénekes részvételével.

 {phocagallery view=category|categoryid=18|limitstart=34|limitcount=2|detail=3|displayname=0|displaydetail=1|imageshadow=shadow1}

 

II.ABAÚJ – ABAÚJBAN NYÁRI FESZTIVÁL